Honlapunk indításaként rögtön egy igen érdekes interjút olvashattok Varga Ferenc Józseffel!

HB.: Mindenek előtt hatalmas megtiszteltetés, hogy elfogadtad az interjúra való felkérést!

VFJ.: Ne túlozzunk! :)) Én is örülök.

HB.: Nos, ha jól tudom, akkor eredeti szakmádat tekintve tanár és idegenvezető vagy. Hogy jött a képbe a humor?

VFJ.: Tanítottam ugyan 8 évig (ebből van is alapanyag a színpadra rendesen), de idegenvezető csak papíron vagyok, mindig is a humor foglalkoztatott, még az előtt hogy képesítéseimet megszereztem volna. 1993-ban kezdtem a pályát, azóta a Rádókabarétól kezdve a HBO-s Mennyi?30! című standup műsoron át a Mikroszkóp Színpadig mindenütt feltűntem. Dolgoztam a Szeszélyes Évszakoknál, a Maksavíziónál, a nézők láthattak a Friderikus showban, a Füstifecskék "managereként" rengeteg más műsorban, a POÉN TV-n, jelenleg pedig a Comedy Centralon. Tehát a humor felé történő elmozdulásom céltudatos volt, mindig is ezt akartam csinálni.

HB.: 1999-ban kerültél a Mikroszkóp színpadra. De még is hogyan jutottál Magyarország leghíresebb Kabarészínházának színpadára?

VFJ.: Ez is olyan, mint maga a humor műfaja: egyszerűen csak szerettem volna a Mikroszkópra kerülni. Ez az a kabaréműhely, melyet gyerekkoromban csodálva (és persze jókedvvel) néztem a tévében. Megvalósult álomnak tartom azt a tíz évet, amit Magyarország egyetlen kabarészínházában tölthettem.

HB.: Saját véleményem szerint az egyik legismertebb kabaré jeleneted a "Mindentudás Egyeteme - Nyelvészprofesszor". Gondoltad volna, hogy még a fiatalok között is ekkora "sláger" lesz?

VFJ.: Igen, ez is egy mikroszkópos szám eredetileg, Baranyi Laci bácsival (Família Kft.) adtuk elő még 2003-ban, az Ügynökök kíméljenek című kabaréműsorban. Aztán írtam egy rádiókabarés verziót is, ezt Garas Dezsővel játszhattam el, ez külön megtiszteltetés volt számomra. (Baranyi László partnersége nemkülönben.) A Mikroszkópon előadott számról nem hittem, hogy a fiatalokhoz is eljut, mert a színház közönsége elsősorban a korosabbakból állt össze. A rádiós verzió sikerével nem foglalkoztam, de máig nagy öröm hogy telefonokon és interneten terjedek. Nem vagyok egy különösebben ismert humorista, de jó érzés, hogy van egy kör, akiknek tetszik, amit csinálok. Jó érzés, amikor megállítanak az utcán, különösképp a fiatalok, akik a dolgozatfüzetükből kitépnek egy lapot, és azt kérik, írjak alá, vagy a telefonjukkal egy közös képet akarnak készíteni. Ha a Kossuth díjat ajánlanák fel, az sem érne ennyit.

HB.: Tv-s szerepléseidet tekintve egy dologra felkaptam a fejem, mégpedig, hogy a Barátok Köztben epizódszereped volt. Kit játszottál? Mikor volt ez? És egyáltalán, hogy kerültél te a népszerű magyar napi sorozatba?

VFJ.: Ez 2001-ben volt. Soha nem néztem a sorozatot, nem is szeretem az ilyen jellegű, könnyed műsorokat. De brahiból elmentem egy castingra, akkor eltették az adataimat.És egyszer csak, amikor épp a Füstifecskék roma-managerét alakítottam, felhívtak a BK-től, hogy lenne egy epizódszerep. Nyomozó voltam és valami autólopásért el kellett vinnem a Németh Kristóf által alakított karaktert. (Kertész Géza?) Élveztem a játékot, és jó volt együtt dolgozni jelenlegi standup kollegámmal, a Dumaszínház megalapítójával, Ardai Tamással. A legjobb az egészben az volt, hogy akkor még tanítottam is, és amikor lement az epizód, a gyerekek tőlem kérdezték, hogy mi lesz a történet folytatása. Én meg nem tudtam nekik válaszolni, mert az elejét sem tudtam!

HB.: Hogyan viselted, hogy az új vezetőség hatására már nem kaptál lehetőséget a Mikroszkópon nevettetni?

VFJ.: Amikor 2007-ben Verebes a Mikroszkópra hozott egy előadást, már akkor éreztem, hogy ha ez az ember egyszer pozícióba kerül, nekem esélyem nem lesz színpadon maradni, maximum statisztaként. Ő engem férfiatlan, mindenre alkalmatlan nímandnak tart. Nemrégiben honlapjaimon (vfj.hocpo.hu és vargafj.atw.hu, valamint a Varga Ferenc József Hivatal a  facebookon) reagáltam is velem szembeni politikájára, válaszul ő a blogjában bár névtelenül, penésszagú, kimódolt seggnyalásnak titulálta viselkedésemet, irigynek, egész nap rosszkedvű embernek írt le. A névtelenség ellenére egyértelmű, hogy nekem adresszálta stilizáltan gyalázkodó sorait. Örülök, hogy eljöttem a Mikroszkópról. Ez a Mikroszkóp már nem az, amit Sassal megkedveltem. Sas megbecsült mind szakmailag, mind emberileg, mind anyagilag. Verebesnél egyikre sem számíthattam. Ugyanakkor szomorú látvány, hogy a Mikroszkóp Színpad végnapjait éli. Eleinte kicsit bántott, hogy 2010 tavaszán eljöttem, de mindig is éreztem, és most már tudom, hogy jó döntés volt.

HB.: Írtál már könyvet és adtál ki CD-t is Nádas Györggyel...Készülsz most valamivel a fellépéseken kívül?

VFJ.: Amíg van Rádiókabaré, folyamatosan alkotok. Hol jót, hol kevésbé jót. A sikeresebb számok továbbra is telefonos és internetes úton terjednek. Egyfajta underground előadó vagyok, de van  kiknek csinálni, és ez a lényeg. Emellett könyvet írok Tajvanról, hiszen a feleségem a Kínai Köztársaság (tehát nem Thaiföld és nem a kommunista Kína) állampolgára. Sokat jártam már Tajvanon, van mit leírni. Sok szép fotóm is van az egészhez. Egy másik könyvön is dolgozom, hiszen a látszólagos sikerek ellenére rengeteg kudarcélmény halmozódott fel bennem pályám eddigi 18 éve során. Sokat láttam, sok mindent tudok. Ellenségszerzés terhe mellett és ennek tudatában írom a könyvet, melyben mindent leírok eddigi pályámról,tapasztalataimról. Jót és rosszat egyaránt. Emellett a Hócipő szatirikus kéthetilapban is dolgozom két rovatba is - Ürmös Zsolttal. Ez folyamatos elfoglaltságot biztosít és nagyon szeretem csinálni. Akit érdekel, a Palimadarak Klubja és a Heti Kamu rovatokért vagyok felelős, és az online rovatokban is meg találhatók írásaim.

HB.: Véleményed szerint, régen vagy most nehezebb a humor pályájára lépni és azon tartósan megmaradni?

VFJ.: Régebben azért volt nehéz, mert ez egy nagyon zárt kör volt, és a szakma rókái nemigen tűrtek meg maguk között kezdőket. Nagy kitartás, állhatatosság, tájékozottság és műveltség (!!), határozottság kellett ahhoz, hogy megmaradj. Nem véletlen, hogy Ihos, Maksa, Éles, Bach Szilvi, jómagam már évtizedek óta ezt csináljuk, és még ma is kemény munka felszínen maradni. Pláne ma, amikor minden pillanatban bejön az utcáról egy fiatal és standupolni akar. Nem szeretnék megbántani senkit, de egyre esik a színvonal, közben telítődik a piac. Emiatt ma ugyanolyan nehéz megmaradni, mint annak idején, csak más okból. Örülnék, ha a standup egy kicsit (nem teljesen!) háttérbe szorulna, és a hagyományos kabaré is újfent teret kapna. Ez egy szakma, amit el kell sajátítani, érteni kell hozzá, nem lehet csak úgy odaállni a színpadra és hülyülgetni. Az nem hosszútáv, csak jó üzletnek tűnik manapság.

HB.: Mit tudnál tanácsolni azoknak, akik amatőrként próbálkoznak feltörni?

VFJ.: Művelődjenek, tájékozódjanak, mert a disznóöléses és részeg haveres történetekből mostmár egy kicsit elég lenne. Mutassanak valami újat, mint pl. annak idején Galláék. Ne kövessék a divatot, meg a trendet, mert ez mindig csapda. Csak az eredetiség hozhat igazi sikert. Talán nekem is pont az a hibám, hogy nem elég eredeti, amit csinálok. Nem tudom...

HB.: Végül pedig, még annyi, hogy nem rég többször is a Comedy Central bemutatjában láthatott a tv-s közönség. Lehet már tudni, hogy mikor tűnsz fel újra a képernyőkön?

VFJ.: Egyelőre úgy tűnik, hogy benne leszek az április eleji Comedy Central-felvételben. Hogy mikor vetíti a csatorna, nem tudom, de áprilistól tessék lesni!

HB.: Még egyszer köszönöm a rám szánt időt és a továbbiakban is sok sikert kívánok az élet minden területére!

VFJ.: Én köszönöm, sok látogatót a weboldalnak, és hasonló sikereket Neked!

Az interjút készítette: Kuhár Bence